Nőnapi buli... vagy valami hasonló
- Na de... de...
Március 8. Nőnap!
Remek! Nő létemre nem nagyon szeretem ezt a napot. Egyáltalán, semmilyen ünnepet sem kedvelek. Talán, még amikor gyerek voltam. Nem kellett suliba menni, vagy ha igen, akkor is csak pár szál nyeszlett virágot kaptunk a fiúktól. Szánalmas. Nem tudom megérteni a férfiakat, hogy nekik az ünnep pont április elseje. Ki volt az a hülye, aki ezt kitalálta? Hogyan tudják elviselni az urak, hogy azon a napon űznek csúfot belőlünk? Na ne...
Ezért utálom az ilyen ünnepeket.
Az én történetem ott kezdődik, hogy a barátnőm felhívott telefonon.
Bár ne tette volna...
És mit mondott? - Hogy holnap estére a fiúk a nők tiszteletére rendeznek egy bulit.
Na, ennél jobb már nem is jöhetett!
Buli... méghozzá nőnapi...
Megbeszéltük, hogy nála is készülődünk el, sminkelés, meg ilyenek.
- Hurrá! Nagyon örülök! - gondoltam magamban.
Szép lassan eljött a buli estéje. Irány a barátnőm. Útközben történt még valami, amire nem is számítottam...
Összetalálkoztam egy lánnyal, ki nem állhatom, egyszerűen rühellem a képét. Nem mintha egy rondaság lenne..., nagyon is szép lány volt.
Ennek ellenére ki nem állhatom, már csak azért is, mert az én pasimra hajtott.
Na mindegy... A szia - szia megvolt.
Nagy nehezen megérkeztem barátnőmhöz. Meglepetésemre ő már felöltözve és kisminkelve... Kész volt.
- Na jó! És én? Megvárhattál volna...
- Jó, oké! Tudom. Bocsi!
- Főzz gyorsan egy kávét, mindjárt elalszom. Már látom előre, nem lesz valami ez a bulinak nevezhető akármi.
Gyorsan elkészülődtem, megittuk a kávét, és mentünk tova el... Ünnepelni...
- Na hajrá! Induljunk!
- Oksi! megyek már, csak felhúzom a bakancsom.
- Csak lennénk már túl ezen az egész marhaságon.
- Áááá...
Naná, hogy felbukott az ajtóban szegény lány, ezt is azért kapta gondolom, mert siettettem. A szerencsétlen még útközben is csattant párszor.
Hogy nekem miért mindig az ilyenek jutnak?
Nagy lassúcskán megérkeztünk a megadott címre. Belépek az ajtón, hát kit látok legnagyobb örömömre? Naná, hogy azt a ribancot akivel összetalálkoztam. Még gyorsan elmormogtam egy átkot, arra aki meghívta.
- Úúúú... Na a tortának lőttek...! - szólt be valaki.
Egy lány, már nagyon matt részegen, tűsarkúban topogva, belefejelt a tortába.
- Nesze neked buli... - gondoltam magamban.
Fogtam egy üveg bort, és beültem az egyik karosszékbe, iszogatni. Kis idő múlva, és fél üveg pia híján, megindultam valami kaját keresni a konyhába. Erre mit látok? Az állítólagos pasimat, az ölében a kis cafkával. Na a maradék fél üveg italomat is egy hajtásra lehúztam mérgemben. Odamentem hozzájuk, a lányt megkérve, hogy másszon már ki a pasim öleléséből . A drágalátos úrfit pedig, kézen fogva beráncigáltam a "táncparkett" közepére. Mindenki szeme láttára, behúztam neki egy akkora jobbost, hogy teljesen akaratlanul kitörtem az egyik fogát.
- Mégis, mi a jó francot képzelsz? Így nem játszol velem! Fogtad?
- Na de, nyuszimuszi...
- Ne nyuszimuszizz nekem mert, még egy fogad híján lesz!
- Ne dedezz itt nekem! Kotródj a szemem elől, ne is lássalak, mocsok disznó!
Kerestem még egy üveg itókát, fogtam a cuccom és barátnőm kezét, hogy lelépjünk innen. Már így is nagyon untam ezt az estét. Gondoltam egyet, és megvettük az irányt a városba.
- Tudod mit, baba? Keresünk egy jó dizsit, berúgunk, meg bepasizunk!
- Szuper! Benne vagyok!
- Neked is keresünk, majd valami jó komát.
- Húúú, még szuperebb!
- Ja, meg nekem is! Ebből a faszból, már kezdett nagyon elegem lenni! Na! Irány a dizsi!
Persze, már elég illuminált állapotban voltunk mindketten, mire megérkeztünk a szórakozóhelyre. Mivel, még nem volt éjfél sem, belépőt sem kértek, simán beengedtek minket.
Amneziben, mint minden rendes lány, fent táncoltunk a színpadon. A parkett rúddal ellátva, egy-két forgást sem hagyhattunk ki, vonaglás, megfűszerezve a pasik nyakunkba lihegésével. Persze, két ilyen dögös nő láttán, ez természetes.
Az esti nagy hajcihő, és a bulizás után, záróra is már rég elmúlt, mire megindultunk haza.
Mit mondjak? Egy - két részt leszámítva, az estéből, egész jó volt. Hát, körülbelül, ez lenne az az este, ami, egy nőnapi bulinak indult, máshogy fojtatódott, mint vártam, de egész jó vége lett.
THE END